Az elmúlt év vége a Magyar Bormarketing Nonprofit Kft. (MBM) körül kialakult vitától volt hangos.

A céget működtető tagok azzal a felkiáltással álltak fel, hogy a borászok által befizetett 8 Ft/liter (most: 10, illetve 5 Ft/l – minőségtől függően) forgalomba hozatali járulékból képzett marketingalapból nem kapnak pénzt a munka elvégzésére, folytatására. Ez után azonnal forrni kezdett a levegő, hogy ki, és miként üzemeltesse a programok pályáztatását végző és szervező szakmai társaságot. A cég átmeneti irányításával Oláh Lászlót bízták meg. Oláh László korábban a Corvinum igazgatója, előtte a Törley marketing igazgatója volt. A jelenlegi társaságot az ő irányításával számolják most fel, hogy elháruljanak a jogi akadályok a bormarketing pénzek hatékony felhasználására.

A nem egyenlő oldalú háromszög esete

A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy több szervezet is tagja annak a háromszögnek, amelyik dönt a marketingpénzek odaítéléséről.

A bormuda háromszögben részt vevő felek - a Bormerketing Bizottság, az FVM Agrármarketing Centrum (AMC) és az MBM – sokszor egymásnak is ellentmondva képzelték el a nyolcforintok felhasználását. Ráadásul a helyzetet bonyolítja, hogy több, az ágazati szereplőket tömörítő szervezet is nyomást gyakorol a döntésekre.

Az évi mintegy 750 millió Ft-ra tehető bormarketing forrás az eredeti elképzelés szerint az AMC-hez került, amelyet az MBM szakmai közreműködése, és az agrárminiszter döntés előkészítő szerveként működő Bormarketing Bizottság felügyelete mellett kellene felhasználni.

Az MBM tevékenysége 2007-től indult be, miután a borászok hosszú időn át küzdöttek azért, hogy adóbefizetéseik egy részét közösségi bormarketingre fordíthassák. Az agrártárca hatáskörébe tartozó AMC és az MBM közötti kommunikáció és együttműködés a tavalyi év közepén olyan pontra jutott, hogy az MBM az ősz végére már nem tudta az alkalmazottai bérét sem fizetni, nemhogy a kampányokat tervezését. A helyzet megoldását és az elkezdett projektek folytatását (Fröccskampány, Borszerda és Magyar bor mindenkor) hivatott szolgálni a Közösségi Bormarketing Kft. létrehozása, amelyet úgy tűnt a nagy többség is támogat. A kft. vezetése be is harangozta a sajtótájékoztatót, hogy bejelentse terveiket, és azt, hogy létrejöhet egy egység a borászok, az azokat tömörítő szakmai szervezetek és a minisztérium között. Ami a helyzet fontosságát és bonyolultságát is mutatja, hogy számtalan termelő kiáltványt fogalmazott meg a Közösségi Bormarketing Kft.-vel szemben, amelyet a sajtótájékoztató előtti estén juttattak el a sajtó képviselőinek.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az MBM volt munkatársai szintén egy levélben tudatták, hogy mi vezetett az MBM „csődjéhez”.

Nézzük mit kíván tenni a Közösségi Bormarketing Kft.

Az előző bormarketing-szervezet főbb akcióinak folytatásával, a pénzek kezelésének nagyobb transzparenciájával, a befizető borászatok véleményének felmérésével és az eladás fokozottabb ösztönzésével újraindítja a magyar bormarketing kft-t a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége. Tornai Tamás, a szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy minden olyan borászszervezet csatlakozását várják, mely a befizetőket tömöríti. Hozzátette: jó lenne minél szélesebb konszenzust teremteni a borásztársadalom tagjai és szervezetei között, mert a széttagolt, egymással harcoló érdekcsoportok és szervezetek közti bizalmatlanság és rivalizálás tovább növeli az ágazat versenyhátrányát. Oláh László, az új kft. igazgatója a folytonosság fenntartása mellett kiemelte, hogy az új koncepció nagyobb súlyt helyez az ágazati szereplők véleményének becsatornázására, felméri a tavalyi exportpiaci akciók hatékonyságát, kiterjeszti a termelők, kereskedők, a HoReCa képviselőinek és a fogyasztóknak az oktatását, nagyobb intenzitással használja az internetet és a láncokat. - Ha tetszik, ha nem, az áruházláncok a borpiac leghatékonyabb disztribúciós médiumai, olyan országos hálózattal rendelkező értékesítési csatornák, melyek a legszélesebb fogyasztói rétegek felé képesek közvetíteni az egyre szebb magyar bort – tette hozzá a kft. vezetője.

„Ha a borászatok nem képesek együttműködni, a magyar borászkodás tragikus véget érhet”- jelentette ki Tornai, hozzátéve: „nagy felelősség újraindítani a bormarketinget, felszólítom valamennyi szervezetet, hogy csatlakozzon, ha nem teszi, akkor is minden egyes elköltött forintról tájékoztatni fogunk mindenkit. A mi felelősségünk, hogy az pénzt, amit a borászok befizetnek, jól használjuk fel.”

A sógorok példája is sikeres

A rendszerváltást követően a magyar borágazat az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazattá lépett elő. Sok helyen a megszűnő ipar és mezőgazdasági tevékenységek arra késztették a régiókban élőket, hogy elgondolkozzanak, mi tarthatja őket a víz felszínén. A történelmi hagyományok, a szőlőtermesztés több ezer éves hagyományai és Magyarország klimatikus és talajadottságai révén egyértelművé vált, hogy az ország több régiójában szinte egyetlen mentőövként a szőlőtermesztés és borkészítés jöhet szóba. Mint ahogy számtalan más területen, itt is kiderült, hogy a sok szereplő sokszor egymásnak ellentmondó módon képzeli el az ágazat jövőjét. A tapasztalat hiánya, a beidegződések sokszor vezettek és vezetnek zátonyra egy kezdeményezést. Azzal a világon semmi gond, hogy egy témát több oldalról is be lehet mutatni. Azt képtelenség elvárni, hogy olyan döntés szülessen, ami mindenkinek jó. Azt azonban tudni érdemes, hogy csak összefogással és jó ötletekkel lehet sikerpályára állítani ezt az értékes ágazatot. A saját háza táján érdemes rendet rakin, hogy működjenek a dolgok, azonban kihagyhatatlan példát szolgáltat nyugati szomszédunk, Ausztria. Nemrégiben nálunk járt Willi Klinger az osztrák bormarketing szövetség elnöke, aki arról is beszélt, hogy hogyan lépett túl Ausztria a sokkoló nyolcvanas évek közepi borhamisításon, és arról is szólt, hogy ötletekkel és összefogással lehet csak sikert elérni. Persze nem kell majmolni minden Nyugatról jött dolgot, de ami működik, az működik. Közösségi elvek nélkül egy komplett ágazat is képes a széthullásra.

A cél úgy tűnik mindenki számára egy: olyan hatékony eszközökkel támogatni a magyar bor itthoni és külföldi ismertségének megteremtését, amelyek valóban képesek életben tartani az ágazatot, és a nemzetgazdaságban betöltött helyét megerősíteni. A kérdés már csak az, hogy ki és milyen sikerrel és támogatottsággal teheti ezt meg.
» A hír eredetije a www.metropol.hu híroldalon

Ezt a hírt még nem értékelték
értékelés:12345