A golfot Andrássy Géza gróf jóvoltából ismerhették meg a honi polgárok 1902-ben. Az első pályát Tátra lomnicon építették fel hat esztendővel később, a többszörös magyar bajnok, Lauber Dezső tervei alapján. 1909-ben itt is rendezték meg az első versenyt.

A 2010. év legfontosabb programja pedig a Monarchia Kupa lesz, amit Magyarország rendezhet – ezt állította múlt héten a Magyar Senior Golfozók Tár­sa­ságának tisztújító gyűlésén a régi-új elnök, Fehér Tibor.



A seniorcsapat pedig új tagokkal bővülhet az idei évben, így hát érdemes eltöprengeni a golf előnyös hatásairól: amellett, hogy ez a sport rengeteg sétával jár, így folyamatos edzésben tartja az izomzatunkat, az ütésekhez nemcsak technika, hanem olykor jókora erő is szükségeltetik. A friss levegő, a rendszeres testmozgás előnyeit pedig senkinek nem kell bizonygatni.

Amennyiben valakinek nincs arra lehetősége, hogy csatlakozzon valamelyik golfklubhoz, akkor a hazai gyógyfürdőkínálatból válogathat, ha mégis egy kicsit mozogni kíván.



Általában ízületi fájdalmak vagy csontritkulás esetében a szakorvos segítségével kiíratható egy-egy bérlet valamelyik gyógyfürdőbe, ami aztán nemcsak a meleg vízben való ücsörgésre jogosít fel bennünket, hanem arra is, hogy mondjuk egy aquafitnesz-órán részt vegyünk, esetleg ússzunk is pár száz métert.

Aki pedig úgy érzi, hogy a mozgás csak fokozatosan térhet vissza az életébe, annak a figyelmébe ajánlom: a sakk is sportnak számít!

Már az egyimptomi fáraók sírkamrájában találtak a játékra emlékeztető tárgyakat. A golyók eredetileg kőből készültek, később a latinok keményfából faragták ki, de játszották Afrikából hozott kókuszdióval is.

A középkorban piactereken és utcákon játszották, de meghódította a kolostorokat és várakat is. Az egész világon közkedveltté vált a játék, amely olyan híveket szerzett magának, mint Francisco Goya, Pablo Picasso vagy Niccolo Paganini. A boccia azonkívül, hogy játékosai a friss levegőn töltik idejük java részét, átmozgatja az izomzatot, nem erőlteti meg különösebben az ízületeket, és jótékony hatással van az agy működésére is.

Nordic Walking

Nordic Walking, vagyis az északi gyaloglás, eredeti nevén a sauvakävely története (habár nyelvrokonságunk kétségtelen, mégis fontosnak érzem, hogy lefordítsuk a szót, ami bottal gyaloglást, botos gyaloglást jelent) az 1930-as évekre tekint vissza.

Eredetileg a sífutók használták ezt a technikát arra, hogy hó hiányában is képesek legyen megtartani a jó, a versenyzéshez szükséges kondíciójukat. Mai változatát Marko Kantaneva, egy finn diák fejlesztette ki egy sportszergyártó céggel közösen.

A sport lényege, hogy két, speciálisan kialakított bot segítségével gyakorlatilag az izomzatunk kilencven százalékát meg tudjuk mozgatni úgy, hogy az az ízületeinket és a szívünket ne erőltesse meg, de jótékony hatást gyakoroljon a szervezetünkre.

Az intenzív gyaloglás ajánlott mindenkinek, aki szeretné megőrizni a jó kondícióját, szeretné megerőltetés nélkül
fejleszteni, építeni az izomzatát, szeretne lefogyni, avagy magas vérnyomásban szenved, megelőzné a csontritkulást, szív- és érrendszeri megbetegedésekkel küzd vagy rehabilitációra szorul. Ma már mintegy 40 országban űzik, 2007-re a „bottal gyalogolók” számát 7,5 millióra becsülték a nagyvilágban.

Napjainkban ez a legdinamikusabban fejlődő tömegsport, elsősorban Észak- és Nyugat-Európában, az Egyesült
Állam­okban, valamint Japánban nagy népszerűségnek örvend.

Ma már hazánkban is létezik Nordic Walking Akadémia, de számos program közül válogathatnak azok, akik az interneten kutakodnak egy kicsit a sport után.



» A hír eredetije a www.metropol.hu híroldalon

Ezt a hírt még nem értékelték
értékelés:12345