19/11: Alternatívok a kordonon túlról
Az ENSZ-szervezet hermetikusan lezárt konferencianegyedével szemben, a kordonokon túl üléseztek az éhezők képviseletében a független szervezetek.A világ szinte minden részéről érkeztek parasztok, halászok, hegyi közösségek és benszülött szervezetek képviseletében, hogy elmondják: Indonéziától Ázsián át Latin Amerikáig milyen problémákkal kerülnek szembe a kis élelmiszertermelők.
Juan Pedronilla Peruból arról számolt be, hogy a nagy nemzetközi agrárcégek a kormányokkal összefogva véreztetnek ki térségeket: az alacsony felvásárlási árakat egészen a térség feletti agrármonopólium megszerzéséig tartják, majd amikor kizárólagos élelmiszerellátóvá lépnek elő, mesterséges hiányok gerjesztésével az egekig emelik az élelmiszerárakat.
A földrablásokról beszélt Renéé Veélvée, a GRAIN nevű mezőgazdasági termelőket segítő szervezet képviselője. Mint elmondta, a világ szegény részein a cégek felvásárolják a földeket és ott olyan növényeket termelnek, amelyek nem szolgálják az adott térség élelmiszerellátást – gyakran ipari növényeket termelnek, kivitelre. Eközben elfogy a termőföld, megjelenik az éhezés.
A brazíliai élelmiszerhelyzettel kapcsolatban elhangzott: a nagy nemzetközi céget az őserdők kiirtásával nyernek újabb és újabb területeket, majd azok kimerülése (pl. szójatermelést követően) után továbbállnak, újabb erdőket irtanak ki és ezzel megbontják az ökológiai egyensúlyt.
A mezőgazdasági termelés koncentrációját bírálta Mugi Ramau, az Indonéz Parasztszövetség képviselője: a nemzetközi cégek a kormányokat „meggyőzve” elérik, hogy kiszorítsák a helyi parasztokat a földekről, a termelésből. Az élelmiszerforrás ellenőrzése pedig teljes külső függőséget ereményez az adott területen, országban.
A francia halászok képviselői nehezményezték, hogy az EU előírásaival ellehetetleníti a helyi halászokat, az ipari halászat pedig a tengeri halkincs pusztulását vonja maga után. Ez már ma is halfajok kipusztulását jelenti.
» A hír eredetije a www.metropol.hu híroldalon